Nem olyan baljóslóan telt a hétvége, mint ahogy hangzik. Valójában csak arról van szó, hogy 4 napot töltöttünk együtt Gazdiékkal.
Szombat reggel gyönyörű nap virradt ránk, így mindhárman felkerekedtünk, és nekivágtunk az ismeretlennek. Vagyis csak nekem volt ismeretlen Balatonfüred, nekik nem. Az út elég csöndesen telt, sokat nézelődtünk kifelé az ablakon, olykor még el is szundítottam. Csupán a tűző napfényt nem szerettem, ami sokszor a szemembe világított.
Amint kiszálltunk a kocsiból, nekilódultam a világnak. Orrocskám serényen dolgozott, mint valami ipari porszívó, s harajtam múlik, akkor minden falevelet, minden egyes gallyat, és kavicsot végigkóstolgatok egyenként. Hosszú lett volna, de Gazdiék kontrolláltak folyamatosan, főleg amikor olyant vettem a számba amit szerintük nem kellett volna.
Szerintük néha rosszabb vagyok mint egy gyerek:-S
Nagyok sok érdekes és új dologgal találkoztam ott. Voltak új kutyusok - akikkel egyenlőre még nem merek barátkozni, félek tőlük - , sok ember, hatalmas víztócsa (Balaton), nádas, és sok-sok kacsa. Érdekes szaguk volt, és nagyon fura hangokat adtak ki, fel is keltették a kíváncsiságom rendesen:
Kb három-négy órát voltunk ott, amialatt mindhárman jól elfáradtunk. Sajnos ennek ellenére nem voltam hajlandó sem pisilni, sem kakilni odakinnt. Sebaj, majd ennek is eljön az ideje.
